A Számadó-sztori

A Számadó Kft. története nem az alapításkor kezdődött. Sokkal, de sokkal korábban még létezett egy Országos Húsipari Kutatóintézet Budapesten, a Gubacsi úton. Akkor még állt mellette egy amerikai dobozsonka gyártó húsüzem (mi hívtuk így, mert a dobozára egy USA cég neve került), mellette a Marhavágóhíd, a Közvágóhíd meg a marhavásártér – meséli a cég indulásának történetét Csiba András alapító, korábbi ügyvezető.

COCOM-listás gépeken kezdődött

Akkoriban a kutatóintézet és a társintézetek nagyobb kutatási projektjeinek értékelését az intézet első emeleti szobájában csináltuk, mert kaptunk egy Olivetti számítógépet, ami – mára ismeretlen a szó is – embargós volt, azaz nem lehetett behozni a vasfüggönyön túlról. E szoba ajtajában egyszer csak megjelent egy tizenéves gyerek, – szakmai gyakorlat címén a könyvtárban cipekedési gyakorlatokat folytatott. Nézte a gépet. Kérdeztem, teszik-e? Mondta: ühüm.

Annyi kiderül némi faggatózás után, hogy van már egy 16 kB memóriával rendelkező Sinclair ZX gépe, amin programokat ír.

Magam csak arra emlékszem, hogy a legtöbbször az ühüm szót hallottam tőle. A részletek elvesztek 1986 óta.

Két nap múlva az Olivetti, ami korábban csak kutatási eredmények statisztikai értékelésével volt elfoglalva, tartalmazott egy játékot, és én magam sem előtte, sem azóta nem írtam játékprogramot. Csak az a gyerek lehetett, aki az ajtóban figyelt. A tettes Nagy Gábor, aki ma a Számadó Kft. ügyvezetője, és nagyon sok tekintetben a korábbi ügyvezetőknél jobban irányítja a céget, amiben sokat segít testvére, és ma már tulajdonostársa, Nagy Attila.

Az én utam pár éve elvált a cégtől, mert nekem egy újabb szenvedélyem támadt. Számadóban Kft.-ben ekkor keletkező egy szakmai űrt töltötte be a harmadik tulajdonos, Paizs Balázs. Csak olyan embernek adhattam át a tulajdonrészemet, aki a hiányt pótolni képes – emelte ki Csiba András.

Amerikai sonka és szocialista nagyvállalatok

Térjünk vissza a régmúlt időkbe: Magyarországon hat amerikai sonkagyártó üzem volt, és mindegyike az amerikai főállatorvosi hivatal felügyelete alatt állt, mert a termékek a gyárból azonnal az USA-ba tartó hajókra kerültek, biztosítva a szocialista állam devizatartalékait. Az ellenőrzésekhez biztosítani kellett a dokumentációt, amit a Húsipari Kutatóintézet szoftvere készített. Az eredményeink alapján kaptunk megbízásokat a nagy megyei vállalatok irányítási rendszereinek modernizálására. E rendszerek fejlesztése során lett világos számunkra, hogy egy vállalati irányítási rendszernek megkerülhetetlenül pontosan kell illeszkednie a könyvelési rendszerrel, mert az illesztés csak egyetlen rendszerben lehet egyenszilárdságú, biztonságos és naprakész.

A Számadó elindul: rendszerváltás után, vízióval a fejünkben

A rendszerváltás környékén vált lehetővé, hogy bárki kipróbálhatta magát a szabadpiacon. A vízióm az volt – látva rengeteg kis és nagyobb vállalkozás gazdaságirányítási rendszerét, amelyek többnyire csak könyvelő programok voltak – lehetséges olyan rendszert építeni, ahol az egyes alrendszerek nem interface eszközökön keresztül érik el egymást. Amikor erre megrendelő is lett, akkor vágtunk bele Nagy Gáborral és Ser Gergellyel.

Azonnal nem csináltunk céget, csak megterveztük és megcsináltuk a Számadó 0.0 verziót. Ekkor már létezett a Windows 2 rendszer is, de főleg hálózatban nagyon törékeny volt. A nagyvállalati rendszerekben a szintén embargós Novell hálózatban szereztünk gyakorlatot – sok pénzért tudtuk megvenni egy magyar kisszövetkezettől. Az első Számadó verzió DOS alatt készült, de hálózatos volt, és volt még egy tudása, ami akkor ritkaság számba ment: DOS ablakban úgy lehetett használni, mint egy Windows alkalmazást. Gombokkal és lebegő menüvel láttuk el. Sikert arattunk vele kiállításokon. Ez már szakmai siker volt, de mi még nagyon sokáig ültünk napi 12 órát a pincében, amit egy hardverkereskedő cég szánalomból biztosított nekünk. Nem felejtem el a tulajdonos mondatát: „Ezek a fiú vagy nagyon gazdagok, vagy halottak lesznek.” Egyik sem teljesült.

Időtálló elmélet a Számadó ERP magja mögött

Még az induláskor eldöntöttük, hogy ennek a rendszernek az alapja, a mag egyetlen projektben sem változhat meg. Ehhez terveztünk meg minden alapvető adattáblát, és ezt a képességét Számadó azóta is meg tudta őrizni.

Az ERP rendszerek építésében az a szép, hogy szinte minden cég működése egyedi, legfeljebb erősen hasonló. Ami azonban a leginkább hasonló, az a gazdaságirányítás, mert azon a területen a mindenkire egyformán érvényes szabályokat a törvények alkotják. Ezen a területen van egy nagyon erős közös halmaz, de jelentős eltérések is megjelennek ott, ahol a törvények szabadságot engednek. A változatlan mag a mai napig minden Számadó rendszerben azonos, ez a rendszer fő motorja. Ezen az sem változtat, hogy a törvények, és az IT-technológia változik, mert a változásokat minden esetben Számadó a magrendszerben vezeti át, így minden erre épített ERP biztos alapokon áll. Az egyes üzleti modellekhez való igazodást pedig a magrendszerből az egyedi, cégre leszármaztatott megoldások biztosítják.

Számadó az elmúlt több mint három évtized alatt hosszú utat járt be. Sok kacskaringós utat próbált ki, sokat tanult az elkövetett hibák javításakor. Egy valami azonban állandó, a biztonságos motor a rendszer magjában. A Számadó jövője szakmai szempontokat tekintve biztos lábakon áll, bízunk benne, hogy el is érkezik oda, hogy az őt megillető helyre kerüljön.

Zárszóként két emlékezetes véleményt idéznék fel, amelyek képesek megmutatni Számadó potenciális helyét az ERP rendszerek között. Egy milliárdos nagyságrendű holding pénzügyi vezetőjének szavai: „A Számadó méltatlanul alá van értékelve.” Egy nagy (Magyarországon a legnagyobb) növényvédőszergyártó leányvállalatként kötelezően tért át az anyavállalat által használt SAP rendszerre. Az SAP tanácsadó cég az átállás idejét egy évben határozta meg, végül két és fél éves projekt lett. Az SAP tanácsadó fogalmazta meg az okot:

+Egy kis kulturális ismeretterjesztés

Sokan tudják, hogy a Számadó alapító Csiba András óriási operarajongó, ha vele beszélgetünk, akkor elmaradhatatlanul szóba fog kerülni a zeneirodalom is. Amikor a Számadó történetéről mesél, életének két fontos helyszínét összekapcsolva megemlíti: – A volt Közvágóhíddal szemben áll a nemzetközi hírnévvel rendelkező Művészetek Palotája, ahol – sok más misszió mellett évente elhangzik a Ring*, amiről a New York Times újságírója, George Loomis írta: No Tickets for Bayreuth? Budapest has a Wagner Festival, Too. A MÜPÁ-val szemben már csak a Közvágóhíd épületének hűlt helye van meg, ahol hamarosan újabb lakópark épül, de még áll a két fenséges bika és a legények szobra, Reinhold Begas német szobrász alkotása. Ezt idén 2022-ben is megnéztem, mert a Ring szünetei egy órások, hogy az énekesek és a zenészek erőt gyűjthessenek.

Azok a bizonyos bikaszobrok:

*A Nibelung gyűrűje (németül Der Ring des Nibelungen) Richard Wagner német zeneszerző négy operából álló ciklusa.

Címlapfotó: Fortepan / Tóth József Füles